Csütörtök este megtörtént az új magyar zöld államkötvény allokációja a befektetők között, illetve az árazás, így már ismertek a végső fő paraméterek az 1,5 milliárd eurós, mintegy 575 milliárd forintos klímavédelmi célú forrásbevonás kapcsán.
A REPowerEU fejezettel kiegészített végleges magyar helyreállítási terv (HET) egyik, ha nem a leghangsúlyosabb célja a villamosenergia-hálózat bővítése és korszerűsítése; mivel maga az energiaátmenet is nagyrészt a villamos energiára történő átállást jelenti, ezért az elektromos hálózat és rendszer fejlesztésének jelentősége kiemelkedő. A kormány által vállalt szabályozási reformok és beruházások alapvetően alakítják át a rendszert, képessé téve azt további jelentős időjárásfüggő megújulóenergia-termelő kapacitás befogadására, és a fogyasztók előtt is számos új lehetőség nyílik.
Megszűnhet az erkélynapelemek hazai tiltása, a magyar szabályozás megengedővé válik – ez olvasható ki a magyar kormány által az Európai Bizottságnak leadott, a REPowerEU fejezettel kiegészített helyreállítási tervének egyik energetikai vállalásából. Mindez nagy változás lenne, hiszen jelenleg Magyarországon az áramszolgáltatók nem engedélyezik ezeket a legfeljebb 0,8 kW-os fotovoltaikus berendezéseket, az EU más országaiban ugyanakkor széleskörűen alkalmazzák őket. A dolog „szépséghibája”, hogy ezt a vállalást már 2023. március 31-i határidővel vállalta a kormány, igaz a határidő nem volt kötelező, de előbb-utóbb várhatóan megszületik majd az a szabályozás, hogy az ilyen kis kapacitású napelemek telepítéséhez elég lesz egy bejelentés/regisztráció, és ehhez képest legfeljebb két hónapon belül hálózatra is kell csatlakozni. Amíg ez a szabályozás megszületik, addig is örülhetnek a napelem telepítést tervezők, hiszen idén január 1-től megszűnt az ország nagy részén a hálózati betáplálási stop. Az alábbiakban a helyreállítási terv zöld átállással kapcsolatos vállalásainak egyik központi részét, a megújuló energiákkal kapcsolatos lépéseket foglaljuk össze.
A zöld energiaátállás és a kiegyensúlyozott villamosenergia-ellátás biztosítása terén egyre fontosabb szereppel bírnak az akkumulátoros energiatárolási rendszerek (BESS), amelyek éves telepítése becslések szerint 2022 és 2030 között tízszeresére fog nőni. Bár növekszik a telepített akkumulátorrendszerek száma, azok hosszú megtérülési ideje továbbra is az egyik fő akadálya a hálózatra kapcsolt akkumulátorrendszerek fejlődésének. Az, hogy milyen típusú akkumulátorokból állnak fel a jövőben a versenyképes rendszerek, majd az igények és az adott piaci lehetőségek döntik el: különböző üzleti és technikai célok és lehetőségek más-más modellt igényelnek.
Az energiakrízis indította el igazán Európát az energetikai átállás kétségtelenül hosszú útján, most állnak fel az új rendszerek, jönnek létre a szabályok és egyes területeken egészen új technológiák implementálódnak a gyakorlatba. A zöld átmenet egészen máshogy zajlik egy vállalatnál, amely alkalmazza az újdonságokat, és egy olyannál, amely hosszú évek munkájával kutatja és fejleszti azokat az eszközöket, amelyek a jelenlegi legjobb tudásunk szerint segíthetik a jövő és a jelen fenntarthatóbbá tételét. Az energiaátmenetről, az égető kihívásokról, egy Magyarországra hozott új technológia gyártásáról kérdeztük a Schneider Electric új, Európáért felelős alelnökét. Gwenaelle Avice Huet szeptember óta felel a vállalat európai tevékenységének teljes üzleti portfóliójáért, valamint képviseli az unió felé a Schneider Electric zöld és digitális átalakulásban betöltött szerepvállalását.
Bár az EU-s jogszabályok szerint csak a tőzsdén jegyzett nagyvállalatoknak kell 2025-től fenntarthatósági jelentést készíteniük évente, a beszállítói láncokon keresztül a hazai KKV-k is erőteljesen érintettek. Nem odázhatják el a működésük zöldítését, mert a nagyvállalatok ESG vállalásaiban a beszállítóikkal szemben is komoly követelményeket támasztanak. Az energiahatékonyság, a digitalizáció és a termelés modernizálása nyithatja meg az utat a célok eléréséhez, de a magyar KKV-k fele inkább a hétköznapi kihívások leküzdésén, mintsem hosszútávú fenntarthatósági stratégián dolgozik. A kis-és közepes vállalkozások számára azonban olyan kisebb ráfordítást igénylő megoldások is elérhetők, amelyekkel a meglévő géppark „felokosításával” is jelentős hatékonyságnövekedést lehet elérni. A Portfolio-nak Virág Aladár, a Bosch Rexroth Kft. digitalizációs igazgatója lépésről lépésre magyarázza el, hogyan érdemes egy hazai KKV-nak a digitalizáció útjára lépni, és ebben milyen segítséget nyújthatnak a vállalat megoldásai.
Idén második alkalommal mozdul meg a Z generáció a Portfolio konferenciáján, most a fenntarthatóság kerül fókuszba a nagy sikerű tavaszi pénzügyi ismeretekkel szolgáló esemény után. A konferencia folytatása, a GEN Z FEST / GREEN arra biztosít lehetőséget, hogy a fiatalok beszélgethessenek, kérdezhessenek, javasolhassanak szakértőknek, vállalati szereplőknek. Meghívott vendégeink segítségével a generációs szakadékot áthidalva az összes résztvevő közösen gondolkodhat a legsürgetőbb környezetvédelmi kihívásokról november 9-én. Az előadók között a környezetvédelmi szervezet munkatársaitól a startup-alapítón át a bankszakemberig a legkülönbözőbb területek képviselői szerepelnek, hogy minél szélesebb körű tudásanyaggal, minél több terület fenntarthatósági dilemmáival és törekvéseivel találkozhassanak a résztvevők a CEU Downtown-ban, a PORTFOLIO GEN Z FEST / GREEN-en.
A Portfolio 2023-as Energy Investment Forum konferenciájának az energiahatékonyság, az energiakereskedelem és a dekarbonizáció aktuális kérdéseivel foglalkozó blokkjában több előadást is hallhattunk, ebben a szekcióban adott elő Tóth József, a Hiventures vállalati befektetési igazgatója, Fekete Csaba, az Alteo üzletfejlesztési igazgatója és Kovács Levente, az EY-Parthenon energiapiaci szakértője is. A szakemberek többek között az energiahatékonyság kihívásairól, a tőkének az energetikai beruházásokban betöltött szerepéről és a hazai vállalatok energiabeszerzési kihívásairól beszéltek.
Szeptember 29-én átadták az ÉMI Nemzeti Mintaházpark és Látogatóközpont fejlesztés első épületét. A kiállítás- és rendezvénycsarnok közel 1100 négyzetméteren képes helyszínt biztosítani különböző ágazati eseményeknek, mint például kiállítások, szakmai konferenciák, rendezvények, oktatások.
"Az összes pályázat, ami beérkezett és shortlistre került tényleg nagyon színvonalas volt, már csak elolvasni a pályázati anyagokat is sok időbe telt, mert nagyon részletesen ki voltak fejtve a pályaművek. A fenntarthatóságnak, az ESG törekvéseknek a szemléletformálás egy nagyon fontos momentuma. A saját bankunknak az ESG stratégiájának az egyik pillérében is benne van a szemléletformálás, úgyhogy minden ilyen díj és kezdeményezés, amivel felhívjuk a figyelmet valami újdonságra, az rendkívül fontos, hiszen csak így tudjuk elvinni az üzeneteket a többi vállalat, valamint a társadalom felé" - mondta el Szege György, az MBH Bank ESG és Fenntarthatóság vezetője a Sustainable World 2023 konferencia és Green Awards díjátadón egy videóinterjúban.
"A zöld átállás szempontjából a legfontosabb az energiaipar, az ingatlanszektor, illetve a közlekedés. A zöld átálláshoz szükséges források 80%-át ebben a három szektorban fogja elkölteni az európai gazdaság. Ez nem azt jelenti, hogy csak az ebben működő cégek fogják kapni a forrásokat, de az ingatlanok üzemeltetésére, azok fűtésére, hűtésére, elektromos árammal való ellátására, valamint közlekedésre és közlekedési infrastruktúrára fogjuk a beruházások jelentős részét irányítani. Az átállást alapvetően két irányból támogatja az OTP Bank, az egyik, hogy az ügyfeleinkkel párbeszédbe elegyedünk, megpróbáljuk őket felkészíteni arra változó világra, ami következik, és segítünk nekik megérteni azokat a kockázatokat, amelyek a működésük során felmerülnek a fenntarthatósággal kapcsolatban. Nyilvánvalóan ezekre a kockázatokra gyakran a beruházás a megoldás, ezeknek a finanszírozásában szeretne, és tud az OTP segítő partnere lenni az ügyfeleknek. Így jutunk el a második lehetőséghez, amiben tudjuk segíteni az ügyfelek zöld átmenetét, az a lehető legjobb finanszírozási megoldások nyújtása, és a kedvező zöld hitelek" - mondta el Pókos Gergely, az OTP Bank Zöld Program Igazgatóság ügyvezető igazgatója a Sustainable World 2023 konferencia egyik videóinterjújában.
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a fenntarthatóság és a gazdaság jövőjéről beszélt egy interjú során. A jegybankelnök hangsúlyozta, hogy a világ a 21. században egy olyan bizonytalanság korába lépett, amelyben új gondolkodásra van szükség. A döntéshozó úgy látja, hogy a klasszikus közgazdaságtan is meghaladottá vált.
Hatalmas, több mint 400 milliárd eurónyi forrás áll rendelkezésre a fenntarthatósági célok elérésére az EU 7 éves költségvetési ciklusában, amelynek egy része ráadásul közvetlenül lehívható. Önkormányzatok, felsőoktatási intézmények és cégek, illetve ezek konzorciumai pályázathatnak különböző forrásokra, például a Horizon Europe vagy a LIFE Programme is reális, vonzó alternatíva lehet az innovációk finanszírozására. Dr. Petri Bernadett a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda ügyvezető igazgatója a Portfolio Sustainable World 2023 konferencián elmondta: nagyon fontos, hogy az érintett szereplők – akár szakértő segítség bevonásával – felkészüljenek a teljesen újfajta szemléletet igénylő pályázati eljárásokra. A szervezet ezért pályázatfigyelő, pályázatíró, és a forrásszerzés egyéb folyamatait segítő szolgáltatást nyújt az ügyfelek számára, hogy eredményesen pályázhassanak a közvetlenül lehívható forrásokra.
Nemrég jelent meg Pogátsa Zoltán közgazdász-szociológus Fenntartható gazdaság vagy társadalmi összeomlás című könyve, melyben a szakember arról ír: a kapitalista társadalmi-gazdasági berendezkedés nem fenntartható, és ha nem cseréljük le, annak a klímaváltozás miatt társadalmi összeomlás lehet a vége. Ennek fő oka, hogy szerinte a kapitalizmus nem létezik növekedés nélkül, ezért a fenntarthatóság eléréséhez – valamint a totális ökológiai és társadalmi katasztrófa elkerüléséhez – radikális változásra van szükség, ami magába foglalja a növekedési kényszer kikapcsolását, ezzel pedig a gazdasági rendszer teljese átalakítását. Pogátsát könyve főbb állításairól, a zöld átállásról és az átmenet finanszírozásáról is kérdeztük a Checklist szombati különkiadásában.
Szeptember 12-én a Green Awards legjobb „zöld” projektjeit díjazzuk a Sustainable World konferencián. Mind az 5 kategóriájában elkészült a legjobb pályázatokból álló "shortlist", közülük a zsűri jövő hét kedden jelenti be a győzteseket. A díj támogatóit megkérdeztük a pályázatokról, a döntési folyamatokról.
Már több mint egy éve tartanak a tárgyalások arról, hogy az Európai Unió a költségvetési fegyelmet meghatározó stabilitási és növekedési paktumot (SGP) hogyan reformálja meg. Míg a cél az volt, hogy a tagállamok büdzséi fenntarthatóbbak és rugalmasabbak legyenek, miközben egyszerre támogatják az államadósságszintek csökkentését és a gazdasági növekedést. Noha az SGP rendszert részben éppen azért írnák át, mert az EU országainak is jelentős és költséges befektetéseket kell végrehajtaniuk a klímavédelmi célok eléréséhez, pont ezeket veszélyeztetheti a reform egy friss elemzés szerint.
Továbbfejlesztené a geotermikus energiára vonatkozó hazai szabályozási keretet a kormány, emellett beruházási támogatással biztosítaná a földhőpotenciál jobb kiaknázásához a pénzügyi keretfeltételeket - derül ki Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének a kabinet által társadalmi egyeztetésre közzétett, az orosz fosszilis energiahordozókról történő leválást is segítő REPowerEU fejezetéből.
A héten lezárul a 35 milliárd forint keretösszegű új innovációs támogatási program társadalmi egyeztetése, a pályázat szeptember közepén jelenik meg - mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára a tárca keddi budapesti sajtótájékoztatóján.
Újabb lépés a zöldebb ipar és a zöldebb gazdaság felé, ipari szereplők kezdeményezésére a kormány észszerűsítené a parkolóban elhelyezett napelemek telepítését - közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM).
A zöld átmenet egyszerre tartogat lehetőségeket és kihívásokat az infláció dinamikája szempontjából. Rövid távon valószínűleg fokozza majd az inflációs nyomást a jelentős beruházási igények és a termelési módszerekben bekövetkező változások miatt. Közép- és hosszú távon azonban a kínálati oldal pozitív hatásai, valamint a zöld technológiák kiforrottsága dezinflációs hatásokat eredményezhetnek, ami a zöldinfláció lehetséges enyhülését ígéri.